Mi az oka ennek az igen gyakori, a lakosság közel felét érintő problémának?

Az ok – természetesen-  életmódunkból fakad:

  • Az egyik ok a mozgásszegény életmód. Kevesen mozognak rendszeresen, még kevesebben sportolnak rendszeresen. A nap nagy részét az iskolapadban, vagy a munkahelyünkön ülve töltjük, hazatérve pedig a számítógép, vagy TV készülék előtt, szintén ülve töltjük a nap hátralevő részét. A ma embere sokkal több időt tölt el ülve (szinte ez egész életét), mint az előző generációk. Ha a napi tevékenység nem egészül ki rendszeres mozgással, az óhatatlanul ahhoz vezet, hogy a táplálékkal bevitt energia meghaladja a felhasznált energiát és ez a többlet energia önmagában is hízást eredményez.
  • A másik ok a táplálkozási szokásaink torzulásaiból ered. Nézzük meg hogyan étkezünk. Életvitelünk úgy felgyorsult, hogy nincs időnk leülni kényelmesen étkezéseinkhez, mint azt régen tették. Naponta 2-szer, jó esetben 3-szor bekapunk valamit, a napi rohanás közepette, de olyankor hirtelen sokat eszünk és sajnos összetételében sem megfelelőt. Az egészséges a napi 5 – 6 étkezés lenne, mennyiségét tekintve pedig egyszerre keveset kellene fogyasztanunk.

A legártalmasabb, a finomított szénhidrátok és a cukor mennyiségének a napi szükséglethez képest többszörösére növekedése. Az átlagember szinte minden étkezésének nagy részét ezek teszik ki, hiszen a kenyér, az édesség általában ott van az asztalon. Minden evést édességgel fejeznek be, de nem ritkán a teljes étkezés szénhidrátból áll, pl. péksütemény formájában. Sokszor kapnak be napközben, csak úgy egy kis nasit, fagyi, keksz, tejszelet, túrószelet, de a leggyakrabban csokoládé formájában. Nagyon ártó annak a tévhitnek az elterjedése, hogy a csokoládéban lévő anyagok a boldogsághormonok felszabadulását váltják ki, ezért a legkisebb stressz, bánat, sikertelenség vagy csak kimerültség hatására bekapnak egy kis csokit, amely gyakran egy egész tábla lesz.

A napi fogyasztásban is közkedvelt szénsavas üdítők (pl.: cola, fanta stb) nagy része, igazi szénhidrát bomba. Ekkora mennyiségű szénhidrátot, hosszú távon, kevés ember képes tolerálni. A cukorbevitel egyre nagyobb mérvű megnövekedése és a mozgáshiány miatt, egyre fiatalabb korra tolódik e kórállapot megjelenése, így napjainkban nem csak a harminc és negyven éves korosztály, hanem egyre gyakrabban a serdülőkor betegsége lesz.